First week in the USA- Engelhardt Márk tollából
Húúú elég gagyi hogy egy gyűrűk urás idézettel kezdek de hát ez van, ez jutott eszembe:D
Szóval elég trógernek sikerül lenni nem vezetem eléggé rendszeresen a blogomat, ez lesz a második bejegyzésem, de ez legalább nem lesz így unalmas leírni ugyanazokat a dolgokat...
Szóval anno 14.-én hajnalban Zsombi kivitt a reptérre ahol a piros karszalagoknak hála megtaláltam egy campleadersös csajt, akivel bandáztunk.Sajnos a többiek nem viselték úgyhogy máshoz nem tudtam odamenni!:D De megérkeztek a többiek is, kicsit paráztam hogy nem találjuk meg a közös hangot mert nem voltam ott sok találkán (jó volt vagy 3 kb...) azonban mit is mondjak ismertek rögtön lespanoltam velük. Ők megkértek hogy ne közöljem a pontos neveiket, de sz**ok bele, belinkelem a facebook adatlapjaikat is:D jó mondjuk ez nem igaz de gyorsan felsorolom a neveiket, ha utalok rájuk tudjátok. Szóval a magyar csapat a következő emberekből áll: Ricsi,Konrád,Pubi,Bence,Emese,Petra,Zsófi és jómagam. Legalábbis velük találkoztam a reptéren és velük repültem végig. Nem sokat aludtam a repülőn mert Zsófi cseszegetett, de nem is volt baj, legalább eltelt az idő, bár a 9 óra azért 9 óra volt.
1st day in New York
Szóval megérkeztünk a világ fővárosába, remélem Ricsi nem lesz mérges mert elcsórtam tőleg a kifejezést, de így van. Szóval siettünk ki a reptérről és szerencsére rögtön ránkrepültek a keselyűk és fekete taxival mentünk el a szállásra.Átvitt értelemben és szó szerint is:D 4en ültünk a taxiban és leghátul egy nagy 6személyes taxi volt mert kellett a hely a csomagoknak.Szóval míg a többiek összevesztek mi a különbség az AM és PM között addig én fényképeztem meg előre szóltam pár dolgot a taxisnak pl hogy hangosítsa fel az Empire State of mind című számot ami feelingessé tette az utazást. A szállás az Amsterdam Ave és 103. utca sarkán volt, térképpel teljsen jól el lehet közlekedni New Yorkban, ja és a hely Upper Manhattanben volt, pár saroknyira a central parktól. Rögtön nekiindultunk a városnak nyakunkba vettük, én egy vaníliás kóla társaságában na meg a többiekkel:D Elérkeztünk egy tűzoltósághoz ahol rögtön megkérdeztük a "tűzoltóbácsikat" lefényképezkedhetünk-e a kocsival, amit meg is tettünk szóval kész lett az első csoportkép. Egy utcányira a Central Parktól vettünk Pubival egy Coronitát, amit (mint minden piát) az utcán csak papírzacskóból lehet inni, a parkon végigmenve tehát megütött a filmbeli csöves feeling, ezt is megtapasztaltam:) Hosszában végigmentünk a Central Parkon és végig azt a helyet kerestem ahol a jóbarátok laknak, és a másik oldalon meg is találtam de nem volt időm oda elmenni, úgyhogy Sanyi ezt a képet majd később küldöm el :D New York nagyon király hely!!!Láttam sok mindent míg besétáltunk a Times Square-re, megnéztem a Trump Towert a CNN towert meg több nagyobb bank székházát, hihetetlen élmény volt, végülis felhőkarcolókról beszélünk kérem szépen!:) A Times Square-en a szokásos 300 fotó elcsattogtatása után beültünk a McDonaldsba ettünk egyet majd a csapat fáradtabbik fele, köztük voltam a már említett nem alvás miatt, hazataxizott. Ez egy elég érdekes procedúra volt mivel Zsófi akart taxit fogni de mivel a 7ik taxi se állt meg neki kénytelen voltam kisegíteni természetesen elsőre sikerült:D
Paraszt volt kicsit az arab taxisofőr végig pofázott vkivel a telefonján egyszer majdnem elkaptunk hátulról egy taxit de nem praázott rajta, végig az arab taxisofőr bulivonalon lógott vagy mittudomén de durva volt.Először azt hittem hozzám beszél majd felvilágosított hogy nem.Taxival nagyon sokan közlekednek itt, az utcán mindig látni taxira váró taxit fogni akaró embereket.A szállás elég jó volt, nem volt igazán net, mint most itt a táborba sincs,úgyhogy igazából ez az oka a bloglustaságomnak.
2nd day- Let's go to Island Lake
Reggel sokáig kérdezgettük hogy tényleg benne van-e a szállás árában a reggeli, miután kiderült hogy nincs megkérdeztük a csávót hol szokott ő enni, erre elmondta merre van egy jó reggeliző hely úgyhogy odamentünk. Elég király volt ahogy a sok magyar bepimpelt a reggelizőhelyre a sok fényképezővel és még az öreg papát is megörökítette aki a polcokat pakolta.Na jó lehet hogy az csaqk én voltam de eléggé elkapja a lendület az embert egy ilyen városban.Nagyon jól bereggeliztünk tudjátok tipikus amerikai dolgokat, úgyhogy jóllakva, nagy séta után érkeztünk meg a hostelhez, ahol összepakoltunk feltöltöttem két képet facebookra aztán fel a buszra.Legalábbis ha ott lettek volna a buszok, de mivel nem voltak a többiek cigiztek én meg megkerestem a többi magyart akivel mentünk a táborba.Így találkoztam Ákossal aki visszatérő a táborba és sokmindent elmesélt mi hogy merre. Szerencsére a konyhán van ő is,és beavatott dolgokba meg minden.A buszút vagy 4 óráig tartott addig sokat hülyéskedtünk, mivel saját buszunk volt.:D Hiába leleményes a magyar, a többi nemzet ott nyomorgott a másik buszon mi meg elfekve pimpeltünk és röhögtünk:D Egyszer álltunk meg pihenni, egy autópálya melletti kis helyen, ahol nagy volt a csábítás h a Dunkin Donuts-ban egyek de végülis inkább megvártam mi lesz a táborban. Megérkezve rögtön befoglaltunk egy faházat a tábor leghátuljában szinte, ahol, mint a tábor egész területén kajak nincs térerő, és netezésért is a táboron belül 1km-t kell sétálni szóval necces. Mint ahogy (23.án) kderült az USA-beli táborok TOP5-jének egyikébe kerültem így a következő lehetőségek közül lehet választani a gyerekeknek, és amíg ők nincsenek itt nekünk: Lovaglás,úszás,íjászat,kosárlabda,baseball,foci,bűvészkedés,cirkusz!!!!!
Első nap megismerkedtünk egy szintén visszatérő sráccal Z-vel aki most Counselorként tér vissza tehát a gyerekekkel foglalkozik és velük lakik, de sokat lóg velünk, amikor teheti.Első nap a tábort jártuk körbe, megnéztünk mindent hihetetlenülk nagy a tábor, mázli hogy a konyhához közel lakunk.
3rd day of Camp- Nincs még munka körbenézünk
Reggel 8kor volt reggeli amit még nélkülünk készítettek el, elsőre nem értettem hogy tudunk majd mi 7-800 emberre főzni de még nem is igen törődtem vele, majd kiderül, gondoltam.Lazán indult a nap, végig a bunk (ejtsd-Bánk)ban tartozkodtunk meg sétálgattunk megnézni világosban is a tábort.Az idő egyébként elég rossz volt, éjjelente nagyon hideg van, nappal ha süt a nap akkor jó ha nem akkor nem mászkálok nagyon.Este meglátogattunk Z barátomat a cirkuszban ahol Kim a department vezető, aki egyébként nagyon jófej, meg bír minket (legalábbis remélem), és közölte velünk hogy mi fogjuk most kipróbálni a kötéltáncos és artista mutatványokat.Elég nagyot nyeltem mikor egy földi mutatvány után, ami kb abból áll h a lábaddal kapaszkodsz a rúdon miközben az leng és elengeded a kezeddel, felmutatott a 11m magasban lévő trapézra, hogy na akkor ezt ott fenn fogjuk megcsinálni.Kicsit tényleg megijedtem de bevállaltam hogy elsőnek megyek:D kis biztonsági intézkedés előadás és már fenn is voltam a trapézon.Fentről para volt a dolog de mikor elengedtem magam és megcsináltam a levegőben a gyakorolt dolgot, na azt nem tudjátok elképzelni milyen jó érzés volt!HIHETETLEN!Adrenalin az egekben és meg ott kapaszkodok a lábammal a kezeim lógnak 11m magasságban!!!Leírhatatlan!Nagyon köszönöm innen is Kimnek ezt az élményt!Este a nagy izgalomra bevágtunk egy rekesz budweisert így zártuk az estét.
4th day of camp- The Business of Business is Business
A legnagyobb dolog ezen a napon az volt, hogy elkezdtünk dolgozni!Hurrá!Beosztottak mosogatófiúnak, elég szopás volt, mindenki tudja hogy nem szeretek és nem is tudok.OK mondjuk itt könnyebb nagynyomású tisztítóval nyomatni de akkor is, utálom.Még aznap Ákos mondta hogy a salátabárból áttették az étel előkészítő (foodprep) részlegbe amit gyűlöl, mert szar,és mondtam neki hogy én bevállalom mert nekem meg a főzés éppen megy, nem lenne rossz csere.Szóval elmondta a konyhafőnöknek, Dave-nek a dolgot, de nem igazán kapott választ, úgyhogy aznap ebédre ottmaradtam segíteni nekik, mivel később végeznek mindig, egyrészt hogy jó benyomást tegyek,másrészt hogy tényleg ne egyedül gangeljek a faházban. miközben dolgoztam Dave odajött hozzám és megkérdezte van-e ilyesmi tapasztalatom.Mondtam hogy 250 emberre (ezek csak a Staff a gyerekek még nincsenek itt) vagy többre még sose főztem,de talpraesett vagyok és hamar tanulok.Erre mondta, hogy ok próbáljuk ki.nagyon örültem neki, és mit ad Isten akkor szereztem meg mostani pozíciómat a foodprep részlegen:D Nagyon sokat kell dolgozni, elsőnek megyünk a konyhába és utolsónak jövünk el, de még most is ott maradok segíteni Ákoséknak a salad bar-ban azóta visszakerült ő is. A FoodPrep részleg úgy néz ki, hogy mindenki kb Mexikói (középföldiek) és sokat pofáznak spanyolul amit annyira nem élvezek, kb jobb lesz a spanyol nyelvtudásom mint az angol!legalábbis káromkodások terén:D ha lebarnulok és nyomom majd ezeket a locco meg Huevos Puto dumákat eléggé spanyol gengszternek fogok kinézni:D még nem sikerült sokat napozni egyrészt mert nincs nap másrészt időm alig volt. Kellett úszásvizsgát csinálni ami elég egyszerű volt kb akkor volt egy kis sunbathing de amúgy nem jön össze a dolog. Aznap estére már én segítettem a vacsorát csinálni, és jól ment bár sokat segítenek a többiek Javier,Viktor,Felino,Manuel elég megértőek hogy még lassabban megy.:) Hogy miért business a címe ennek a bejegyzésnek? Szóval a rekesz sört 25bucks-ért szerezzük de én a lengyeleknek elpasszoltam 50ért, úgyhogy a laza 100%os profit megvan:D Majd még fogok seftelni vmivel a táborban,egy amcsi srác Spencer felajánlotta hogy a kocsijával elmehetünk néha, ha hozunk neki sört, úgyhogy a lengyelek még fognak inni én meg még fogok pénzt keresni:D
Ennyit szerettem volna írni eddigi élményeimről,örülök hogy sikerült napokra felosztani a dolgot a többit ömlesztett formában fogom közölni, úgyhogy lesz itt minden, de garantálom hogy élvezetes lesz.
Na szóval, ismerős a mondat, hogy I waste gas,energy and food this makes me american?(Benzint,ételt és energiát pazarlok ez tesz amerikaivá) Nos ez így van.A saját részlegemen ami a konyhai piramis teteje annyi kaját dobunk ki naponta hogy otthon bármelyik koli menzája bőven ellenne még vele.Több kg húsokat, palacsintákat,krumplit,zöldséget,szószokat, mindent!Elképesztő mekkora pazarlás megy!Offilia,aki a jamaikai pékasszony, is hatalmas tálcányi süteménytől szabadul meg naponta, ezért azokat inkább megeszem:D A bunkokba nem lehet kaját hozni a borzok miatt mert beszabadulnak aztán akkor vége a mulatságnak:) Overproducing van rendesen de ezt csak az első napokban nehéz látni, igazából már megszoktam...Zöldségből,gyümölcsből a gyerekek a kegjobbakat kapják, nem csoda hiszen a 2millió amit kifizetnek ezért azért fedezi a dolgokat.Ez tehát Amerika egyik legjobb tábora, Mark Zuckerberg is táborozott itt 16 éves korában, úgyhogy nekik anno is jól ment:D
A konyhai munkám nem nehéz,csak sokmindenre oda kell figyelni, van például csütörtökönként grill naő amikor a kinti grillen sütünk hamburherhúst és virslit aztán svédasztal szerűen az emberek összerakják a szendvicsüket és annyi. Persze ez jónak hangzik ha van időd meg vmi innivaló a kezedben de 400db húst megsütni na az nem kevés idő, plusz a zsír ahogy rácsöpög a tűzre az felcsap és megégettem a kezem nem egyszer, persze nem súlyosan.Az itteni élet,most hogy rendesebben belekóstoltam teljesen eltér a miénktől, a felszínesség uralkodik a mindennapi életben.El tudná valaki magyar képzelni, hogy egy Szia után megkérdezi -Hogy vagy?- és megy tovább anélkül hogy leállna beszélgetni?Megszokhatatlan számomra ez a jellegzetessége a köszönésnek,az elején szerintem nem is sokan bírtak mert mindenkivel leálltam beszélgetni aki megkérdezte mi van velem:) (What's up?) Egyre inkább beilleszkedek a konyhai staff-ba, vagyis ahogy én hívom a mexikói maffiába, beszéltetem őket angolul, így sokkal könnyebb.Érdekes egyébként, hogy a staff-nek a legnagyobb része mexikóból jön, ez valami szokás lehet itt, vagy így harcolnak az illegális bevándorlás ellen:D
A legnagyobb spanunk egyelőre a kanadai Sarah, aki miután összeismerkedtünk vele, a srácok már ismerték tavalyról, ő hurcolászik minket a városba amikor neki is mennie kell, netezünk meg bevásárolunk. Ez azért jó mert gyakorlatilag hancock-ba kocsival kevesebb idő alatt ott vagyunk mintha el kellene sétálni táboron belül az irodába, hogy szörfözhessek a világhálón.
June 25-Kids arrive
Elérkezett a nap, hogy megérkezzenek a kis lurkók:) Érdeklődéssel vártam őket, Ákos mondta, hogy jóval több munkánk lesz, kicsit kételkedtem, bár gondoltam hogy 800 emberre nem kevés ételt kell majd elkészíteni.Nos hát rendesen megszívtam a vacsoránál mikor beözönlött egy olyan embertömeg amilyet még nem láttam.5 percen keresztül tátott szájjal bámultam, és nem hittem el, hogy ennyi gyerek egy helyen elfér.Mondjuk az elkészített kajamennyiségből rájöhettem volna hogy ezek nem viccelnek.A történetnek van egy érdekes része, ugye említettem hogy ide a leggazdagabb gyerekek jönnek el, szóval ezt alátámasztandó, el kell mondjam, hogy a reptérre 3-4 gyerek magángéppel érkezett.Na bocsi.Sarah mesélte ezt ők vették fel a srácokat a reptérről.Mondjuk elgondolkodtató, hogy az ilyen gyakorlatilag szupergazdagok miért küldik ilyen táborba a gyerekeiket, jó hogy ők is táboroztak még gyerekkorukban valószínűleg,de akkor is.Azokhoz a körülményekhez képest amikhez otthon szoktak ezek a gyerekek az itteni szállás,hát hadd ne mondjam hogy hajléktalanszálló.
Mindenesetre a konyhai munka a 3szorosára emelkedett, reggelente ha sütni kell valamit, akkor már 6ra benn kell lennem a konyhán, és 11ig ki se mozdulok ami azért fárasztó.A zsibongáshoz lassanként sikerül hozzászokni, de nem megy egyről a kettőre:)
Amint tudok esküszöm mindenkinek írok,de alig van időm,higgyétek el igyekszem!
